2015. augusztus 1., szombat

10 nemgoth vallomás

Mivel még nem nagyon ismertek, elmondanám magamról, hogy ha mindenképp stílussal kéne jellemeznem magam, akkor azt mondanám, hogy goth vagyok. Azonban a bloggeren terjedni kezdett egy kis kihívás-szerűség, amiben néhány ponttal kissé megcáfolom az előbbi kijelentésem. Annie, Trish, Wicca , Megaera, és Blithe után itt az én kis gyűjteményem :)

1., A hétköznapokban inkább kényelmes, sötét cuccokban járok. A legtöbben rockernek néznek, egyrészt a kedvenceim miatt, másrészt, mert az én alapöltözékem kimerül a mintás póló - farmer - tornacipő szentháromságban, ami mellé egy hatalmas rakat ékszer is társulni szokott. Persze mikor olyan helyre megyek (például mikor régebben néptáncra jártam) szép ruhákat veszek fel, de mivel nem minden esetben praktikusak (vagy csak én nem találtam meg a megfelelő darabokat?) maradok a megszokott ruháknál. (Mondjuk, ki tudja, később ez mennyire fog változni. :)
Ha már az előbb említettem, hogy tornapipellős alkat vagyok, akkor azt is illene megemlítenem, hogy hogy állok a bakancsokkal. Régebben volt, és imádtam. Még most is tetszenek, de leginkább a kissé magas a talpúak, amiket viszont nem tudok hordani. Szóval amíg ezen nem változtatok, addig nem lesz. :)
 Haj. Ez az, amivel nem nagyon van szerencsém, azt leszámítva, hogy alapjából véve hullámos, így a formázással nem nagyon kell bajlódnom. Viszont nem nagyon nő a hajam, és mivel sötétbarna, így a színe sem mindig tetszik. Befestettem feketére, de már világosodik vissza. A hajam szinte mindig kiengedve hordom, kivéve, ha valami olyasmit csinálok, ahol nem hátrány, ha nem hullik a szemembe, illetve tikkasztó hőségben szoktam összecsatolni. Tetszik, ha valakinek szépen be van lőve a sérója, de nem magamon.
 Ékszerek és körmök. Ha festem a körmöm, akkor is inkább egyszínűre, és irtózok az extrém körmöktől, magamon legalábbis. Ékszereket szinte mindig hordok, de abból is inkább a rockeresebb darabokat, bár itt nekem már eléggé összemosódik a két stílus, mivel a legtöbb ékszeremet mindenhez fel tudom venni.

2., Szeretem a színeket. A neonok és a nagyon erős rózsaszín kivételével tényleg mindet.

3., Kedvenc évszakom a tavasz és a nyár. Persze a telet és a nyarat is nagyon szeretem, persze mindegyiket a csodás hangulata miatt. De a tavasz, ugye tavaszi gyerek vagyok, illetve imádom látni, ahogy új életre kel a természet. Amikor napról napra láthatjuk a legújabb csodákat a növények formájában. :) És a nyár, hát, az maga a szabadság - legalábbis eddig. (Azt hiszem, ezért nem akarok felnőni... :D )

4., Rengeteg stílus tetszik, többek között a dark mori, punk, vintage, és, kövezzetek meg, de néha egy-egy divatosnak számító cucc is megtetszik, bár ez eléggé ritkán szokott előfordulni. Azonban van egy stílus, amivel nem igazából tudok kibékülni: a cyber goth. Nem tudom, miért, de nem tetszik.

5., Utálom az animéket. Semmi értelmét nem látom, és a művészi része sem igazán esik le.

6., Alapjában véve jókedvű vagyok, bár mivel eléggé hangulatember is vagyok, ez pillanatok alatt megváltozhat. De nem vagyok az az örökké szomorkodós típus.
Végy egy mosolyt! :)

7., Nem vagyok oda Edgar Allan Poe műveiért. Néha párat elolvasok, de ahhoz nagyon olyan hangulat kell, ami ritkán fordul csak elő nálam.

8., Gyengém a vintage. Ha meglátok egy szép ékszert, ruhát, képet, vagy bármit, ami ehhez a stílushoz köthető, egyszerűen nem bírok ellenállni. Kicsit olyan, mintha a boldogság így testesülne meg számomra.
hát nem szép? :)


9., Nem szeretem a csicsás képeket. Tetszenek a temetők, fák, sötét képek, szép ruhában egy egyszerű pózzal beállított nők, néha még az igényes szürrealista fotók is elmennek, de amikor mindent rá akarnak zsúfolni egy képre, és ne adj' Isten még csillog is, vagy mozog, na, én akkor zárom le az oldalt, mielőtt még agyvérzést kapnék...
egyszerű ruha, egyszerű póz, és mégis gyönyörű.

10., És végül: nem szeretem a gothic zenéket. Persze néha meghallgatok párat, de akkor is, inkább a rock-metal stílust kedvelem. Amíg ezt írom, éppen a Bent To Fly megy. :)

Szóval, az, hogy goth vagyok, ezek után eléggé bátor és kicsit talán eltúlzott kijelentés, de az érzés megvan, és az is már valami, nem? :)

2 megjegyzés: