Hopeless - Reménytelen

Colleen Hoover

Hopeless - Reménytelen

Fülszöveg:

Készen állsz a reménytelen igazságra? Vagy szívesebben hiszel a hazugságoknak?
Colleen Hoover, a közkedvelt bestseller-író lebilincselő történettel tér vissza. Ez a szenvedélyes, magával ragadó románc két, szörnyű múltat cipelő fiatalról szól, akik az élet, a szerelem és a bizalom útvesztőjében bolyongva együtt ismerik meg az igazság gyógyító erejét.
A koránt sem szent Sky végzős középiskolásként találkozik Dean Holderrel – egy sráccal, aki nagy nőcsábász hírében áll. A fiú már a legelső találkozás alkalmával rabul ejti a szívét, ugyanakkor félelmet is kelt benne. A múltjára emlékezteti Sky-t, aki hosszú időn át próbálta eltemetni magában a történteket. Eldönti, hogy távol tartja magát a fiútól, de annak kitartása és ellenállhatatlan mosolya hamar semmivé foszlatja az elhatározását. Dean azonban maga is nyomasztó emlékeket őrizget. Amikor ezekről tudomást szerez, az visszavonhatatlanul megváltoztatja Sky-t, talán örökre szétrombolva lelkében a bizalom érzését.
A múlt mindkettőjükön mély sebeket ejtett, melyek csak akkor gyógyulhatnak be, ha bátran szembe tudnak nézni a történtekkel. Az őszinteség az egyetlen út, hogy végre szabadon, korlátok nélkül éljenek és szeressenek. A Reménytelen egy olyan regény, amitől eláll a lélegzeted. Elvarázsol, magával ragad, transzba ejt. Készülj fel, hogy újra átéld az első szerelmet…

Rengetegszer hallottam már erről a könyvről, így amikor megláttam a könyvtárban, azonnal lecsaptam rá. Kicsit féltem, hogy nem fog tetszeni, ugyanis már rengeteg szerelmes könyvet olvastam, ami nem igazából tetszett, de ahogy belelapoztam, rájöttem, ez másabb mint az eddigiek. Többet ad, és sokkal felnőttesebb, mint amilyennek elsőre tűnt.

Az alaptörténet körülbelül annyi, hogy vagy egy lány, Sky, akit a nevelőanyja otthon nevel, és aki eléggé el van zárva (mármint nem tévézhet, netezhet, de még telefonja sem lehet), viszont van egy barátnője, Six,  aki mindig felvidítja (és aki közben elmegy külföldre, mert ösztöndíjat nyert). Sky találkozik az ügyeletes rosszfiúval (ez sem valami meglepő fordulat), Holderrel. 

Itt kezd az egész érdekessé válni. Holder ugyanis eléggé hangulatember, és van egy nagy titka: próbálja megtalálni Hope-ot, a kislányt, aki egykor neki és a nővérének (Less-nek) a legjobb barátja volt, ám tizenhárom évvel ezelőtt elrabolták. Mikor meglátja Sky-t, úgy gondolja, Hope az, de aztán úgy tűnik, mégsem, és egy idő után - mikor meglátja Less karkötőjét Sky-on megint úgy tűnik, hogy mégis... 

Persze közben halad a szerelmi szál is, nem csak hogy folyton vívják a szócsatáikat, amik amúgy nagyon aranyosak, sokszor megmosolyogtattak.

Vissza Sky múltjához. Folyamatosan bontakozik ki a történet folyamán, és apró részleteket mindig kap az ember. Végül összeáll a kép, és a teljesen megdöbbentő, szörnyű az igazság. Persze mindenki próbálja a legjobbat kihozni az egészből, és úgy-ahogy sikerül is. Mégis, engem elborzasztott ez a pedofil-dolog, és még mindig nem értem, miért jó ez néhány embernek, hogy ilyet művel a gyerekekkel... Mindenesetre jó, ha valaki ilyen ellen is felemeli a szavát - még akkor is, ha egy könyvvel hívja fel erre a figyelmet.

A főszereplőkben általában csak a hibát szoktam keresni, és sajnos eléggé gyakran találok is. De Sky nem volt tele hibával. Tetszett, hogy folyton van valami rövid, frappáns beszólása, és, hogy nem nyavalyog, mikor kiderül az igazság. Sokkal jobban bírta, mint ahogy a legtöbben tették volna. Szimpatikus karakter, és nem valami tucat.

Holder, hát... Tudom, ő az álompasi, és meg is fogott a karaktere, de nem nagyon tudok annyira odalenni érte, mint ahogy kellene. Olvasom a Losing Hope-ot is, már a felénél vagyok, remélem, mire a végére érek, teljesen megkedvelem. Nekem ő egy kicsit tucatnak tűnt, ezzel a tipikus "rosszfiú"-ra hajazó viselkedésével. Bár az sokkal szimpatikusabbá teszi, hogy mindent okkal tesz. 

Breckin-t eléggé bátor húzás volt beleszőni a történetbe. Aranyos és különleges mellékszereplő.

Six is szimpatikus, bár ő eléggé keveset szerepelt.

Karennel kapcsolatban eléggé vegyes érzéseim voltak. Mikor megtudtam, hogy ő rabolta el Sky-t, eléggé mérges lettem, és meg is utáltam, mikor kiderült, hogy nem önzésből tette, akkor viszont kedvenc szereplőmmé nőtte ki magát.

Less pedig az volt, akit nem nagyon tudtam hová tenni. Még megvárom a Losing Hope végét, és róla csak akkor nyilvánítok véleményt, mivel van egy olyan megérzésem, hogy ott még fontos tényezők fognak kiderülni. 

Külön örültem annak, hogy nem akadt felesleges rész vagy szereplő. Tökéletesen meg volt szerkesztve az egész, és olvastatta magát. A frappáns párbeszédek, és a jó karakterek még élvezhetőbbé tették a történetet, ahogy a szójátékok (HopeLess, Love + Like = Live) is.

Mindenképp csak ajánlani tudom. Elsősorban azoknak, akik szeretnének valami megrázó, érdekes, és szövevényes történetet olvasni.

Nekem ez 5/5 volt.