Egyre divatosabbak a minél hangzatosabb kifejezések: teljes függetlenség, kiszabadulni a sárga csekkek rabságából, kilépni a mókuskerékből, önellátás útjára lépni...
Igazán szép, szívet melengető dolog, hogy sokan vágynak valamire, ami nem a mostani, elkorcsosult rendszer, hogy a saját ura lehessen. Teljes mértékben leszakadni a rendszerről, és visszatérni a természetbe - az egyik legvalóságosabb dolog, amire vágyhat egy ember. Azonban ez akármilyen szép dolog, a teljes önellátás sosem valósulhat meg.
Földesurak bűvkörében
Ha valaki teljesen meg akarja változtatni az életét, az első lépések közé tartozik, hogy olyan helyet keressen az ember, ahol lehet földet venni. A mai extenzív földművelés miatt minden talpalatnyi föld fontos. Különösen azoknak, akiknek e köré szerveződött az életük, az egzisztenciájuk. Azoknak, akik a falvakban fellelhető összes földet felvásárolták. Azoknak, akik nehezen fognak megválni a földjeiktől. Azoknak, akik nem akarják elfogadni, hogy a legvégén úgyis csak 2x1m föld fog jutni...
Nem gyakori példa, hogy valaki önellátó szeretne lenni, vidékre költözik, és szinte azonnal földhöz jut. Nehéz kijátszani ezeket a földesurakat - a legjobb taktika, ha sok embert megismersz, és így pontosan tudod, egy föld mikor válik eladóvá. Persze ilyenkor is közbejöhetnek olyan "apróságok", mint például az elővételi jog.
Állattartás - cseppet sem álomba illő
Néha hallani, hogy az állattartás olyan kötöttség, mint a gyereknevelés. És valóban - minél több állatot tart az ember, annál kevesebb időre mehet el otthonól. Vagy megbíz valakit, hogy vigyázzon az állataira, vagy nem mehet el hosszabb időre. De ez a legapróbb gond.
Először is, ki kell találni, mi az amit megéri tartani. Tyúkok, sertés, és valami, ami tejet ad. Ez utóbbi már okozhat gondot. A kecske gyakorlatilag mindent tönkretesz, olyan, mint egy önként vállalt átok - pedig létezik belőle olyan, ami 5-6 liter tejet ad naponta, és bár sokan úgy gondolják, a kecsketej furcsa, rossz ízű (ez nem igaz, csak erősebb mint a többi tej), tagadhatatlanul egészséges. Akkor mi lehet még? Kisebb fajta tehén? De mivel egy tehén sokkal több tejet ad mint amennyit egy család el tud fogyasztani, már meg kell tanulnia tej feldolgozását. Illetve egy kaszáló sem árt, ha a kedves önellátó nem szeretne évente tetemes összegekért szénát venni. Ezek mellett még szóba jöhet rengeteg állat.
Amit gyakran látok az önellátásba kezdőknél, az az, hogy sokan nem ismernek olyat, aki részletesen el tudná magyarázni, melyik állatot éri meg tartani, illetve a kezdeti lelkesedés miatt hirtelen sok állatot vesznek. Gyakran többet, mint amennyit bírnak erővel, türelemmel.
Emellett ott van az, hogy az állattartás mindennapi nehézségeibe bizony beletartozik a szenvedő állat látványa. Mert amilyen könnyen megbetegszik az ember, olyan könnyen az állat is megbetegszik. Nem tudja elmondani, mit érez, de attól még ugyanolyan erős fájdalmak gyötrik. És igen, van, hogy csak egyetlen gyógyír van: a halál. A tetemet pedig el kell vitetni. Foglalkozni kell vele. Cseppet sem szívderítő feladat, de ennyivel minden állattartó tartozik az állatának.
A másik halálmód egy állat számára, ha azért vetnek véget az életének, hogy a húsából étel legyen. Mivel az egészséges, házilag előállított hús feltétele, hogy meg kell ölni, és fel kell darabolni azt az állatot, amit Te neveltél fel. Képes lennél rá? Teljesen biztos vagy benne?
Minden évben lutri
Ha a kedves önellátónak sikerült elég földet szereznie, ideje belevágni a növénytermesztésbe. Ugyanúgy mint az állattartást, ezt is pontosan meg kell tervezni, és számolni kell a buktatókkal - mert bizony buktatók mindig vannak. Már a mag megvétele is fontos: vagy magbörzén jutsz hozzá, vagy ismerőstől, esetleg felkeresel egy génbankot. A sokfelé kapható, apró tasakokban árult magok nem mindig a legmegbízhatóbbak. Ezekből a répák nem mindig kelnek ki, ahogy az uborka sem, és nemrégiben olyat is hallottam, hogy a tök bár kivirágzott, nem jutott tovább, levetette virágát. Egyikből sem lett termés.
Fontos megtervezni, miből eszik többet a család, miből kell többet vetni. A burgonya, tök, répák, kapor, zöldborsó, bab, uborka, káposzta, és a hagyma nagyobb területen történő termesztése megéri. Viszont számolni kell azzal, hogy ez a termőidőszak során legalább egy embert teljesen leköt, mivel a mulcsozáshoz ideális hely kell (dombtetőn például nem biztos, hogy beválik), kapálni és gazolni pedig szintén rengeteg idő és erő.
Továbbá minden évben történik valami, ami miatt a gazdálkodók megjárják: vagy jött egy kései fagy, vagy a túlzott szárazság (vagy éppen a sok eső), vagy a forróság tette tönkre a növényeket. A kártevők ellen is kell tenni valamit. Lehetőleg permetszer nélkül, mivel ha permetezel, akkor hasonló minőségű élelmet állítasz elő, mint amit a boltban nem akartál megvenni.
 |
| Kép forrása |
Ha pedig állatot is szeretne tartani a kedves önellátni vágyó, akkor kell szemes takarmányt termelnie, és kaszálnia. A kérdés: mivel fogja ezeket elvégezni? Géppel, lóval, vagy szarvasmarhával? Ha a gép mellett dönt, akkor már nem is tudja teljesen önellátni magát, mivel az üzemanyaghoz valahogy hozzá kell jutni. Nem fogja tudni otthon előállítani, vagyis meg kell vennie.
Továbbá ott van még egy fontos dolog: a liszt, és a kenyér kérdése. Ha valaki önellátó szeretne lenni, ezeket is elő kell állítania. Búzát kell termelnie, le kell hántolnia, meg kell őrölnie...
Mi kerül az asztalra?
 |
| csicsóka |
Ha már a növénytermesztésnél tartok, érdemes megemlíteni, ami az önellátásban nagyon tetszik: ha az ember jól megtervezte a dolgait, rengeteg időt és energiát fektetett bele, továbbá ha szerencsés volt, az ételei túlnyomó részét saját magának állítja elő. Az pedig, hogy az otthon termesztett alapanyagok mennyivel finomabbak és egészségesebbek, sokat jelentenek. Egy otthon nőtt zöldség vagy gyümölcs illatos, finom, ízes, míg ugyanannak a növénynek mondott "ételkészítmény" a boltból vízízű, és a beltartalma közelíti a semmit.
A bolti húsok gyakorlatilag levet eresztenek, mivel az állatokat szójával etetik, hogy a sok felszívott víz miatt többet mutasson a mérleg. Az, hogy egészséges legyen? Ugyan, minek azt?
Szóval a házilag előállított ételek mindenképp egészségesebbek, mint a boltban kaphatóak, és egy egyszerű ételt, amit teljes mértékben Te készítettél, sokkal szívesebben fogod megenni, mint bármi mást.
Azonban azt sem felejthetjük el, hogy az ételek tartósítása, feldolgozása, egy embert igényel.
A piszkos anyagiak
Az önellátás, és a rendszerből való kiszakadás egyik velejárója, hogy a pénz rabságából is megpróbál kiszabadulni a kedves önellátni vágyó.
Ez azonban nem teljes mértékben megvalósítható. Első lépésben ott vannak a számlák. Már azért is kell fizetned, ha egy faluban áll a házad. Fizetned kell a vízért, az áramért, a gázért, az internetért... Le lehet mondani ezekről, de ha már élhetünk a modern kor kényelmeivel, ne mondjunk le róla olyan könnyen! Mert bár szépen hangzik, hogy kilépni a sárga csekkek rabságából, azokért a sárga csekkekért cserébe szolgáltatást kapsz, és a befizetett pénzzel mások munkahelyét is támogatod.
Másik dolog, a gyerekek. Óvodába, majd iskolába kell járniuk. Ehhez is sok pénz kell. Meg kell mutatni nekik, hogy élnek az emberek a mókuskerékben, és hogy miként lehet ebből félig-meddig kilépni. Ha majd felnőnek, eldöntik, melyik életet szeretnék élni.
Harmadik "apróság", amit szintén nem szabad elfelejteni: ha valaki nem dolgozik munkahelyen, egy idő után fizetnie kell a társadalombiztosítását. A tartalékok pedig nem tartanak a végtelenségig. Előbb-utóbb vissza kell menni dolgozni.
Vagyis, a teljes önellátás nem valósítható meg.
Ha nem önellátás, akkor micsoda?
Háztáji gazdálkodás. Az ételek otthoni megtermelése igenis jó dolog, bár nem mentes a nehézségektől - de most őszintén: létezik olyan dolog, ami minden nehézségtől mentes? Ugye, hogy nem...
Öröm látni, hogy egyre több ember választja azt az utat, hogy maga termeli meg az ételét. Remélem, hogy ez ismét szokás lesz, és hogy egy faluban nem az lesz a ritkaság, ha egy család megműveli a földjét, és állatot tart (most sajnos még ez a szokatlan errefelé), hanem az, ha valaki a nagyüzemi szemetet eszi.
Az önellátás kifejezést tévesen használják, de egy dologra mégis jó: egy olyan szó lett, amin keresztül a virtuális világban rövid idő alatt nagyon hasznos fórumokat, csoportokat lehet találni. Ezek a virtuális közösségek pedig mindig segítenek a kedves gazdálkodónak. Ha kell, tanácsot adnak, ha kell, bátorítanak...
